Koszorúér-betegség (angina pektorisz)

VIDEÓK

1974-ben egy kínai ásatás során időszámításunk előtt 140-ből származó női múmiát találnak. A múmia vizsgálata a halál okául szívizomelhalást állapít meg. Heberden angol orvos 1768-ban írja le először a koszorúérbetegséget jellemző fájdalmat (anginás fájdalmat): "Különösen hegyre menet vagy étkezés utáni séta során megjelenő fájdalom és egyre erősebben szorító érzés. Ha a sétát folytatjuk a fájdalom életveszélyessé válhat, ha megállunk, megszűnik... "

A koszorúér-betegség előfordulása növekszik, a fejlett ipari országokban a halálozást vezető halálok, becslések szerint 2020-ra a fejlődő országokban is a lakosság jelentős részét fogja érinteni. Magyarországon 2005-ben közel 80000 beteg hunyt el keringési betegségben.

Mi az angina pektorisz, hogyan alakul ki?
Az érelmeszesedés felnőtté válásunkkal az arra hajlamos egyénekben kezdetét veheti. Genetikai és környezeti tényezők határozzák meg, hogy kiben, mennyi idő alatt, milyen mértékben súlyosbodik. Az érelmeszesedés tüneteket csak akkor okoz, ha a szív folyamatos vérellátása akadályozottá válik. Anginás fájdalom koszorúér-szűkület, vagy koszorúérgörcs, de leggyakrabban mindkettő együttes előfordulása esetén alakul ki. Leggyakrabban a szegycsont mögött fellépő szorító, nyomó érzés. Gyakori a hát, a válltáj, a has felső harmadának fájdaloma is. A karokban is jelentkezhet angina, de nem zsibbadás, hanem heves fájdalom formájában. A fájdalmat halálfélelem érzése, sápadtság, izzadás kísérheti. A fájdalom néhány másodperc alatt alakul ki. Időtartama változó, de 15-20 percnél nem tart tovább. Az anginás fájdalom fizikai terhelésre, izgalomra, étkezés után gyakrabban jelentkezik. Meg kell említeni az ún. néma anginát, amelyet a beteg nem észlel, fájdalom nélkül zajlik le. Csak érzékeny vizsgáló módszerekkel mutatható ki a szívizom átmeneti oxigén-hiánya és a szívműködés zavara. Milyen angina típusokat ismerünk? Az angina pektorisz két fő típusba sorolható: stabil és instabil angina pektoriszról beszélhetünk.A stabil angina pektoriszra az jellemző, hogy az angina azonos terhelésre, azonos gyakorisággal és erősséggel jelentkezik. (Például a harmadik emeletre feljutás minden nap, lift nélkül a stabil anginás betegen ugyanazt a tünetet okozza, erre ő fel is készülhet és megfelelő gyógyszer alkalmazásával (pl. nitroglicerin tartalmú spray befújása) megelőzheti a fájdalom kialakulását). A mozgás abbahagyása után a fájdalom néhány perc alatt megszűnik. Hátterében nagyfokú koszorúér-szűkület áll, amelyben az érfalat beszűkítő rög elmeszesedett, zsírokban szegény, megrepedésre nem hajlamos. Instabil anginában a fájdalom egyre kisebb terhelésre jelentkezik, az anginás rohamok gyakorisága és intenzitása fokozódik. Nyugalomban is kialakulhat. Az érelmeszesedett rög zsírokban gazdag, "lágy plakk", ami azt jelenti, hogy könnyen megrepedhet és elindíthatja a koszorúér teljes elzáródását és a szívizomzat elhalását.

Melyek a fő kockázati tényezők?
A fő kockázati tényezőket nem befolyásolható és befolyásolható tényezőkre oszthatjuk. Nem befolyásolhatók az életkor, a nem, a családban már előfordult szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve ha a beteg már szívkoszorúér beteg.

Befolyásolható tényezők az étrend, a dohányzás, a napi fizikai aktivitás, az alkoholfogyasztás. Társbetegségek együttes előfordulása esetén a betegség megfelelő kezelése biztosítandó, pl.: hipertóniában a vérnyomás, cukorbetegségben a szénhidrát anyagcsere, zsíranyagcsere-betegségben a normális vérzsírszintek megfelelő elérése.

Mit tehetünk saját egészségünk megőrzése érdekében?
Könnyebb a betegség kialakulását megelőzni, mint a betegséget kezelni és megszüntetni. Igaz ez az anginára is. A koronária betegség kialakulásának a valószínűsége 5-szörösére nő, ha a magas vérnyomás mellett a koleszterinszint is meghaladja a normál értéket, 8-szoros a kockázat, ha a magas vérnyomás emelkedett koleszterin szinttel és dohányzással társul. A nemdohányzás talán a legfontosabb és az egyik legnehezebb döntés, amit egészségünk érdekében tehetünk. Sokak számára a cigarettát letenni együtt jár az elhízással. Ezt feltétlenül el kell kerülnünk.
 
Táplákozási szokásunk megváltoztatásában elsődleges szerepet kell kapnia a friss zöldségek-, gyümölcsök fogyasztásának. A csökkentett zsírtartalmú tejtermékek mellett az olajos halféleségek fogyasztásának növelése és bizonyos növényi olajak használata a főzésben szintén hasznos. Zsír helyett olajat, vaj helyett margarint használjunk!

A mérsékelt alkoholfogyasztás bizonyos mértékig csökkenti a koszorúér-betegség kialakulásának valószínűségét. A napi 2-3 dl vörös bor megengedhető. (A vörös bor nagy mennyiségű flavonoidot tartalmaz, amely szabadgyökfogó tulajdonságával biztosít érvédelmet. Egy magyarországi vizsgálatban jó minőségű, 1995- 97-es évjáratú vörösborok flavonoid tartalmát határozták meg. A győztesek a Pinot Noir száraz/1997-es évjárat és az Oporto száraz/1997-es, villányi borok lettek.)
 
A fizikai aktivitás fokozása, a testmozgás szintén csökkenti a koronária betegség kockázatát. A testmozgás mértékét és intenzitását jobb, ha saját orvosunkkal beszéljük meg, aki javaslatában figyelembe veszi egészségi állapotunkat ("testreszabott" mozgás).

Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!