A Richter története

1914-1945

A két világháború között az üzem nemzetközileg is ismert, jelentős gyárrá fejlődött. Az első világháború végére a cég a Monarchia egyik legnagyobb gyógyszergyárává vált. A vállalkozás folyamatosan növekedett, rövidesen 30 dolgozót számlált, és 1923-ban részvénytársasággá alakult. 1926-ban a gyárnak már közel 100 gyógyszerspecialitása volt, nagyobb részben organoterápiás készítmények.

A sikert nem a szerencse, hanem az értékes szürkeállomány, a fejlesztésben megmutatkozó magas szintű szaktudás, az állandó innováció hozta meg, mint ahogy az hozza napjainkban is. A tudományos fejlesztéseket gyorsan megvalósította a gyár az ipari termelésben, például a külföldön először 1921-ben előállított inzulint Richter gyára 1923-ban már forgalmazta. Richter Gedeon korán felismerte azt a tényt, hogy nagymértékű növekedés csak a nemzetközi kereskedelmi hálózat bővítésével érhető el, ezért a háború előtt 10 külföldi leányvállalatot alapított 40 képviseletet és öt világrészt átfogó ügynöki hálózatot hozott létre. A készítmények több európai és tengerentúli országba eljutottak. A második világháború kitörésekor a Richter Magyarország egyik legnagyobb exportőre volt. A termékek számos nemzetközi kiállításon nyertek díjat és oklevelet.

A gyárban kezdettől fogva foglalkoztak kutatással. Az 1920-as évek végén Richter felállította az első olyan biológiai laboratóriumot, melynek eredményeit a gyógyszergyártásban is felhasználták, s a farmakológia előfutárának bizonyult. 1927-ben kémiai és biológiai  laboratórium, valamint kísérleti üzem egyaránt működött Kőbányán. A két világháború közötti években a Hormogland Richter néven szabadalmaztatott készítmények nemzetközileg is sikert arattak, s nagy számban jelentek meg vitaminkészítmények is. A Társaság 1906 és 1948 között 86 szabadalmat szerzett. 1936-ban a gyár 9 üzemre 5 tudományos osztályra tagozódott, és 400 munkásnak, 50 tisztviselőnek, orvosnak, gyógyszerésznek és mérnöknek adott kenyeret.