Magasvérnyomás betegség (hipertónia)

VIDEÓK

Mi is az a magasvérnyomás, betegség?
A hipertónia, magasvérnyomás betegség a civilizált, iparilag fejlett országok felnőtt lakosságának 15-20%-át, Magyarországon kb. 150-200 ezer embert érintő népbetegség. A hipertóniában szenvedő beteg vérnyomása magasabb, mint a normális. A magas vérnyomás sokszor panaszokat sem okoz, a hipertónia "csöndes gyilkosként" csap le áldozatára, nem kezelése végzetes kimenetelű lehet. A leggyakoribb panaszok (fejfájás, szédülés, fülpattogás-zúgás, látászavarok) már kialakult szervi károsodások jeleként mutatkozhatnak.

Vérnyomásnak nevezzük azt a nyomást, amely a szív összehúzódásakor az érfalra hárul.
A szisztolés vérnyomás a szív bal kamra összehúzódásakor létrejött csúcsvérnyomásérték. A kamra elernyedésekor mérik a diasztolés vérnyomást. Kórosnak akkor tekinthető, ha ez az érték 140/90 Hgmm felett van. (Normális vérnyomásról beszélünk 120/80 Hgmm alatt.) Két magas vérnyomású beteg állapota különböző súlyosságú lehet, az emelkedett vérnyomás értéke és az általa okozott szövődmények alapján választja ki a kezelőorvos a beteg számára ideális nem-gyógyszeres és/vagy gyógyszeres kezelést.

Melyek a magas vérnyomás kialakulásának okai?
A magas vérnyomás kialakulásáért felelős fő okot rendszerint nem lehet kimutatni, több tényező együttes hatása eredményezi a hipertónia létrejöttét. Ilyenkor eszenciális hipertóniáról beszélünk. A hipertóniások 10%-ában azonban meghatározható az a tényező, amely felelős a tartósan magas vérnyomásért. Ezek a betegek úgynevezett szekunder vagy másodlagos hipertóniában szenvednek.

A magasvérnyomás betegség kialakulására hajlamosító tényezők:

• Örökletes hajlam (egyes családokban halmozottan fordul elő kórosan emelkedett vérnyomás)
• Helytelen táplálkozás
• túlzott sóbevitel (erősen sózott ételek)
• A sóbevitel érszűkítő anyagok felszabadulását okozza szervezetünkben, e mellett víz-visszatartással fokozza a keringő vérmennyiséget.
• túlzott koleszterin- és zsírfogyasztás
• Elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, az erek fala merevebbé válik, elmeszesedik, a keringési ellenállás fokozódik.
• kalciumban gazdag, magnéziumban szegény táplálkozás
• Pontos okát nem ismerjük, de kimutatták, hogy a kalciumban gazdag, magnéziumban szegény táplálkozású emberek körében gyakoribb a magas vérnyomás.
• Csökkent testmozgás
• Túlsúly
• Stresszes életmód
  A pihenés hiánya az ún. szimpatikus idegrendszer fokozott működését váltja ki. Az idegfeszültség hatására emelkedő vérnyomás normális jelenség, de ha ez tartóssá válik, a vérnyomás magasabb értékre "áll be".
• Alkohol
  Az alkohol kis mennyiségben fogyasztva (napi 1-2 dl bor) nem emeli a vérnyomást. A vörösbor ilyen mennyiségben még kedvező is lehet a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulására. De igen veszélyes már a napi 2 üveg sör, 1/2 liter bor, 1 dl tömény ital rendszeres fogyasztása.
• Dohányzás
  A füstben levő nikotin emeli a vérnyomást és ne feledkezzünk meg a dohányzás rákkeltő hatásáról sem. Ma már tudjuk, hogy a dohányzás legalább olyan veszélyeket rejt magában, ha nem többet a passzív dohányosokra (akik egy légtérben kénytelenek elviselni mások egészségtelen szokását), mint akik művelik.
• Túlzott kávé fogyasztás
• A kávé kis mennyiségben (napi 1-2 kávé) csak arra érzékenyekben vált ki vérnyomásemelkedést. A nagyobb mennyiség (napi 4-5 kávé) egészségtelen, nem csak a hipertónia kialakulása miatt, de más betegség előidézője is lehet.
• Életkor
  Idősebbekben (65 év felett) gyakoribb a tartósan magasabb vérnyomás.

Melyek lehetnek a magas vérnyomás szövődményei?

A vérnyomás emelkedése károsítja az érrendszert, megváltozik az ér felépítése és így az életfontosságú szervek vérellátása csökkenhet. A szívizom vérellátási zavarai miatt ritmuszavarok, szívizomelhalás (miokardiális infarktus), a csökkent szívpumpa miatt szívelégtelenség alakul ki. Az agyi erek megrepedhetnek (agyvérzés), az érelmeszesedés területén vérrög képződhet (trombózis), az agyszövet elhalhat (agylágyulás). Tönkremehet a vese állománya is. A szervezetben képződő salakanyagok felhalmozódása veseelégtelenséghez vezet. A szemfenéki érelváltozások olyan mértékűek lehetnek, hogy akár vakság is keletkezhet.

Hogyan előzhetjük meg a hipertónia kialakulását?

• Testsúlycsökkentéssel, az ideális testsúly elérésével
• A helyes táplálkozási szokások kialakításával
• A dohányzás abbahagyásával
• A rendszeres alkoholfogyasztás csökkentésével
• Rendszeres testmozgással, napi 15-20 perces könnyű tornával vagy hetente háromszor végzett 40 perces testmozgással
• Rendszeres időközönként vérnyomásméréssel

Ma már elérhető áron kaphatunk olyan digitális kijelzésű vérnyomásmérőt, amellyel bárki könnyen tud megközelítőleg pontos vérnyomásértékeket mérni. De ne feledjük a legjobb vérnyomásmérő sem helyettesítheti az orvost!

Figyelem, az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor forduljon kezelőorvosához! A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!